1. T�l gyorsan �s t�l kor�n tal�lt r� az �let,
Adott, amit adhatott kev�s j�t �s sz�pet.
Sz�rke volt a h�tk�znap, sz�rke volt az �nnep,
Hossz� �vek m�ltak �gy, gyakran r� sem n�ztek.

2. A hajnalok m�r v�rtak r�, kibontott k�cos hajjal,
El nem mondott szavakkal, sok-sok rejtett v�ggyal.
Tudta j�l, nem �rtett�k, soha nem szerett�k,
Sz�ve m�ly�n vak rem�ny, de ha elment, nem kerest�k.

R. Mint amikor a gyermekek s�rnak,
Ha �jjel rossz �lmot l�tnak,
Bel�l �gy izzik a b�nat.
Az eml�kek csendben f�jnak,
Mint amikor sebekt�l v�rzel,
De irgalmat nem k�rsz m�gsem.
Bel�l �gy hordod a m�ltat,
B�rmi volt nem tagadtad,
T�r�tt �s t�pett sz�rnnyal, mag�nyos angyal.

3. Egy t�li reggel indult el, h�vt�k a messzi f�nyek,
Nem hagyott itt semmi m�st, csak n�h�ny rossz f�nyk�pet.
M�s vil�g most, ahol �l, m�s sz� �s m�s a f�ny,
Tavasz, �sz, ny�r vagy t�l n�lk�le f�j itt a sz�l.

R.